Hegyesorrú maréna
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Régi rajz a halról
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Vadon kihalt      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Coregonus oxyrinchus (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||
|
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Hegyesorrú maréna témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyesorrú maréna témájú kategóriát. |
A hegyesorrú maréna (Coregonus oxyrinchus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának lazacalakúak (Salmoniformes) rendjébe, ezen belül a lazacfélék (Salmonidae) családjába tartozó faj. A természetben önfenntartó állománnyal nem rendelkezik, ezért kihalt fajnak számít.
Előfordulása
[szerkesztés]A hegyesorrú maréna korábban az egész Észak-Európán keresztül megtalálható volt. A Brit-szigeteken, az Északi-tenger déli felén, a Balti-tenger körzetében levő tavakban, az Alpokban és az előhegyek tavaiban is voltak hegyesorrú marénaállományok. A faj természetben megtalálható utolsó egyedét 1940-ben jelentették, és legutóbb 2005-ben hajtottak végre felmérést eredeti élőhelyein, mely vizsgálat nem tudta kimutatni jelenlétüket.[1] A faj mesterségesen fenntartott állományai akvakultúrában Olaszországban és Dániában megtalálhatóak, megőrizve a hegyesorrú marénát az utókor számára.
Megjelenése
[szerkesztés]A hal teste alfajonként változóan többé-kevésbé nyújtott, heringszerű, feje kicsi, orra a tömpétől az erősen meghosszabbodottig változott. Pikkelyei nagyobbak, mint a lazacformáké, oldalvonala teljes. A hátúszó és a farokúszó között zsírúszó található. Keskeny, alsó állású szája a szem elülső szegélyéig ér. Az első kopoltyúíven 35-44 (többnyire 40), hosszú kopoltyútüske van. Háta a kékesszürkéstől az olajzöldig változott, oldalai és hasoldala ezüstszínűek, kékes és vörhenyes csillogásúak voltak. Orra (különösen a jellegzetesen hegyes orrú formáknál) a sötétkéktől a feketéig változott. Testhossza 25-40 centiméter, legfeljebb 50 centiméter. Az Alpokban 32 centiméterig is megnőhet.
Életmódja
[szerkesztés]E halfaj jellegzetes képviselői az anadrom vándoralakok, amelyek egykor ívás idején nagy tömegben úsztak fel a Rajnán és az Elbán, napjainkra azonban csaknem teljesen eltűntek. Az eltűnés fő okaként a vízenergia hasznosítása és a hajóutak megépítése miatti vízlépcsőknek és vízerőműveknek tudható be, hiszen a faj nem tudott ezeken a mesterséges tárgyakon átkelni és ivóhelyeikre jutni.[2] A helyben maradó alakok, az Odera és Warta folyókban, valamint a Balti-tenger körzetének tavaiban ma a telepítésnek és tenyésztésnek köszönhetően növelhetik állományaikat. Olaszország tavaiban létrejött „keverék” marénaállomány sorsának alakulását befolyásolja a tavak növekvő eutrofizációja is.
A kifejlett példányok nyílt vízi gerincteleneket fogyasztottak.
Szaporodása
[szerkesztés]Az ívási időszaka október - november között volt. A fiatalok a brakkvízbe vándoroltak, ahol zooplanktonnal táplálkoztak.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Coregonus oxyrinchus (angol nyelvű). (Hozzáférés: 2010. január 16.)
- ↑ Migration history of North Sea houting ( Coregonus oxyrinchus L.) caught in Lake IJsselmeer (The Netherlands) inferred from scale transects of Sr: Ca ratios (angol nyelvű). Birkhäuser Basel, 2008. március 13. (Hozzáférés: 2010. január 16.)[halott link]
Források
[szerkesztés]- Édesvízi halak. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 547 140 8
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. augusztus 19.)
További információk
[szerkesztés]- A Coregonus oxyrinchusról készített képek 1. (angol nyelven). biopix.com. (Hozzáférés: 2011. augusztus 19.)
- A Coregonus oxyrinchusról készített képek 2. (angol-Dán nyelven). jjphoto.dk. [2011. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 19.)
- Linnaeus, C. 1758. Systema Naturae per regna tria naturæ, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis, Tomus I. Editio decima, reformata. Holmiæ: impensis direct. Laurentii Salvii. i–ii, 1–824 pp doi: 10.5962/bhl.title.542: page 311.
- Freyhof, J. & C. Schöter, 2005. The houting Coregonus oxyrinchus (L.)(Salmoniformes: Coregonidae), a globally extinct species from the North Sea basin. Journal of Fish Biology 67.3: 713–729.
Internetes leírások a hegyesorrú marénáról
[szerkesztés]- A faj adatlapja a FishBase oldalán. FishBase. (Hozzáférés: 2011. augusztus 19.)
- Coregonus oxyrinchus (Linnaeus, 1758)†. BioLib.cz. (Hozzáférés: 2011. augusztus 19.)
- A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2010. augusztus 5.)
- Coregonus oxyrinchus (Linnaeus, 1758) (angol nyelven). Fauna Europaea. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 19.)
- Coregonus oxyrinchus (Linnaeus, 1758) (angol nyelven). Encyclopedia of Life. [2010. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 19.)
- Coregonus oxyrinchus (Linnaeus, 1758) (angol nyelven). AQUATAB. (Hozzáférés: 2011. augusztus 19.)
